Nagykáta város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Nagykátai kistérség
Lakosság: 12991 fő
Terület: 81.61 km²
Népsűrűség: 159,18 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 29

Története

Nagykáta története a 12. századig nyúlik vissza, amikor a Káta nemzetség Pest megyei ága letelepedett ezen a vidéken. A város határában, a Kenderhalmon feltárt falu valószínűleg Nagykáta Árpád-kori előzménye volt. Hiteles írott forrás, a Váradi Regestrum is említi Káta falu nevét 1221-ben. A 15-16. században számos oklevélben Csekekáta alakban fordul elő. A 17. század elején, 1607-ben megjelenő Nagykáta elnevezés a 18. század elejére válik általánossá. A török uralom idején többször is elpusztult falu mindig újjáéledt, de a Káthay nemzetség felőrlődött a küzdelemben. Az utód nélkül maradt Káthay Ferenc 1663-ban eladta még meglévő birtokait – így Csekekátát is – Keglevich Miklósnak. A Buda visszafoglalása utáni években Nagykáta sorsa is a pusztulás volt. 1695-ig nem is szerepel az összeírásokban, de 1698-tól ismét van a községnek plébánosa, és megkezdődik az anyakönyvek vezetése is. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem is járt Nagykátán. A település nagyarányú benépesedése a szatmári béke után ment végbe. Ezek az évek a gazdasági fejlődést jelentették: megindult a szőlőtermesztés, a nagyállattartás. 1743-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott a település, így országos vásárt tarthatott, ami serkentőleg hatott a f[kereskedelem]]re. A legkülönfélébb iparosok jelenléte is élénkítette a kereskedelmet. 1716-tól már tanítója is volt a községnek. Az 1770-ben kihirdetett úrbérrendezés csak átmenetileg enyhített a város jobbágyainak helyzetén, a 19. század elejére pedig tovább romlottak a töredéktelkes jobbágyság életkörülményei, viszonyai, s ezen az 1840-ben végrehajtott határtagosítás sem változtatott lényegesen. A céhes ipar fejlődése csak a 19. század első évtizedeiben indult meg Nagykátán. 1849. április 4-én itt volt Görgey főhadiszállása, s részben Nagykáta határában zajlott le a tápióbicskei csata, melynek sebesültjeit Kossuth is meglátogatta a városban álló Keglevich-kastélyban, amelyben ma a polgármesteri hivatal működik. (A polgármesteri hivatal falán ezt a látogatást 1999 óta emléktábla őrzi.) Április 4-e Nagykáta hivatalos városi ünnepe. Az ünnep alkalmából számos hazai és külföldi katonai hagyományőrző csapat érkezik a városba, és a hősök emlékének felelevenítése, valamint a koszorúzás után a Tápió partján, az egykori csatatéren felidézik az 1849-es ütközetet. A városi rangot 1989-ben kapta vissza Nagykáta. Kulturális életét színesíti az évenként megrendezett nemzetközi Kátai Tánctalálkozó, amely több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza, és amelynek házigazdája a Tápiómente Táncegyüttes. 1998 májusában nyílt meg a nagykátai strand, amely igényes, szép környezetben, termálvizes, úszó- és gyermekmedencével várja a fürdeni-, pihenni vágyókat.

Nevezetességei

A város legérdekesebb építészeti emléke a 18. században épült Keglevich-kápolna és a 16. században épült, és 1745 körül barokk stílusban újjáépített Szent György-templom.
Jellegzetes és hangulatos épületegyüttes a bazársor, amely a közelmúltban történt felújítása után visszakapta századfordulós képét.
A Tanyamúzeum a Nagykáta környéki tanyavilág tárgyi emlékeit mutatja be.
A madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentőségű madárélőhelyek listájára.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Tápió-Hajta-Vidéke Tájvédelmi Körzet egyik legérdekesebb része a Nagykáta határában található Nyík-rétje. Az itt elterülő szikesek, háborítatlan löszgyepek és nyílt vizű mocsarak együttese országosan is kiemelkedő természeti érték.

Testvérvárosa

Alfonsine, Olaszország

Képgaléria

Következő községek

További községek